Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

 

 KÖSZÖNTÖM  A  LÁTOGATÓKAT!

 

W E L C O M E !

I S T E N   H O Z T A ! 

I S T E N   H O Z O T T   E   W E B H E L Y R E !

Ő s z i n t e    s z e r e t e t t e l    ü d v ö z l ö m    a

„P A S O N ?   P A Z O N Y ?   N Y Í R P A Z O N Y !"

      w e b s i t e   n a g y r a b e c s ü l t   v e n d é g e i t !   

     Tisztelettel hívok és bizakodva várok ide

        mindenkit a továbbiakban is!  

         Az én nevem Kis Balázs. 

    H E L L Ó !  

 

Egy számomra kedves északkelet-magyarországi, konkrétabban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települést szeretnék bemutatni Önöknek-Nektek ezen a honlapon. Belátom, hogy egyelőre elég kevés dologról olvashatnak-olvashattok itt. Ígérem, hogy fokozatosan bővítem majd az innen elérhető információk körét. Egyébként ezt a portált 2012 júniusa óta önként, a saját szabadidőmben, nagy igyekezettel, teljesen egyedül és grátisz, azaz szívességből készítem. Természetesen erre a feladatra engem nem kért fel senki, egyéni elhatározásból vállalkoztam az internetes munkára az egykor itt élő nagyszüleim emléke előtti tisztelgés céljából.

A nyitóoldal baloldali sávjában, felül található a „www.nyirpazony.eoldal.hu" weblap teljes menüje. Alatta látható a kedvelt webcímek listája. Kérem, hogy klikkeljenek-klikkeljetek ezekre a közbeágyazott linkekre, mert talán hasznosak lehetnek az onnan beszerezhető ismeretek.

 nyp--a-telepules-tabla.jpg 

 

  Íme, ez a tábla fogadja a 4-es számú főútról letérőt a Vasvári utca elején.

 Erre a több, mint két és fél éve működő honlapra mára egyre többen kíváncsiak.

 Remélem, előbb-utóbb javul a színvonala és tovább nő az érdeklődők száma!

    Kérem, a továbbiakban is minél gyakrabban kattintsanak-kattintsatok ide 

a „www.nyirpazony.eoldal.hu" - honlapra!

Ez a „Pason? Pazony? Nyírpazony!"- elnevezésű home-page az „eOldal.hu"-tárhelyszolgáltató cég jóvoltából létezik. Ők biztosítanak a web-szerkesztésre vállalkozók számára ingyenes használatot és cserébe különböző reklámok jelennek meg ezeken a világhálós oldalakon. Időnként nézettségi versenyt szoktak hirdetni a felhasználók körében! A legutóbbi kiértékeléskor a TOP 150-ben szereplők legutolsó helyezettjére is naponként több, mint 230-szor rákerestek! Ekkora nézettségi szám a számomra szinte elérhetetlennek tűnő vágyálom! Pillanatnyilag nemhogy napi 230, még a napi 10 megtekintés sem jön össze a „www.nyirpazony.eoldal.hu!"-webcímen. A helyzet szépítéséhez jól jönne a kedves web-vendégek nagyobb érdeklődése. Az Ön aktivitása, a Te aktivitásod kellene e „ciki" helyzet megszüntetéséhez és a látogatottság pozitív irányba történő megváltoztatásához! Ez egyébként nem is igényelne mást, csupán annyit, hogy Ön naponta a fenti webcímre klikkeljen, vagy hogy Te gyakrabban klikkelj rá! 

Mellesleg ennek a látogatószám szerinti rangsorolásnak nincsen semmiféle anyagi vonzata, nem származik belőle semmiféle hasznom, ám egy előkelő helyezés a legmegfelelőbb bizonyíték lenne arra vonatkozóan, hogy milyen sokan szeretik ezt a helységet, melyet némely fórumon „Nyíregyháza előszobája" néven szokás emlegetni. E weblap iránt tanúsított figyelem motivál engem arra, hogy erről a takaros nyírségi faluról még több infót összegyűjtsek és közöljek Önökkel-Veletek.

Én törekszem arra, hogy ezen a honlapon az olvasnivalók mennyisége gyarapodjon és a minősége növekedjen. Jó lenne, hogyha az ide beírt szöveg és az itt közreadott kép nemcsak e portál nézettségét változtatná kedvező irányba, hanem az egész helység elismertségét fokozná. Ha az idegenek körében javulna a falu megítélése, akkor talán még tovább emelkedhetne az itt élő közel három és fél ezer ember életszínvonala. Szeretném, hogyha a község közismertsége és lakóinak jó hírneve növelné magának Nyírpazonynak a népszerűségét a máshol élők előtt és egyre vonzóbb célponttá válna mind az ide betelepülni szándékozó családok előtt, mind a vállalkozásaiknak telephelyet kereső beruházók számára. 

Tisztelettel+szeretettel kívánok itt és most 

minden kedves honlap-nézegetőnek és olvasónak

 békés, boldog, nyugodt, sikerekben gazdag, szép életet!

 Őszintén remélem, hogy egyszer majd mindnyájunknak lesznek 

 a ritkább ünnepek helyett sokkal, de sokkal több elégedett hétköznapjai!

Köszönöm, hogy kíváncsiak erre az egyre dinamikusabban fejlődő községre

 és erre az általam szívvel-lélekkel készített „nyirpazony.eoldal.hu"- portálra! 

ITT OLVASHATÓ AZ  ÉN TAMÁSI  ÁRONTÓL  KÖLCSÖNZÖTT MOTTÓM:

„Azért születtünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!" 

 

   Örömmel jelentem, hogy ezidáig már több, mint 33000 megkeresést rögzített 

a PC-m látogatókat számláló szerkentyűje, ami engem igen boldoggá tesz.

       Jómagam a „Pason? Pazony? Nyírpazony!" nevű honlap szerkesztőjeként

           hálásan mondok köszönetet  mindenki megtisztelő figyelméért.

           T O V Á B B R A   I S   V Á R O M   A   V E N D É G E I M E T !

             J Ó  L E N N E, H A  Ú J R A  É S  Ú J R A, M I N É L

           T Ö B B E N  I D E K A T T I N T A N Á N A K,

           I D E K A T T I N T A N Á T O K !

   

 

LÁSSUNK NÉHÁNY KÉRDÉST A TELEPÜLÉSRŐL ! 

 

1. ) MIÓTA  IS  LÉTEZIK  NYÍRPAZONY  KÖZSÉG?

 

►Régészeti kutatások alapján a  b r o n z k o r  ó t a  lakott.

  Az itt talált több száz leletet a megyei Jósa András Múzeum őrzi.

►A szomszédba Oros vezérrel az élükön érkeztek a  h o n f o g l a l ó k,

 közben átmentek Pazony területén, ahol  már  s z l á v   l a k o s o k   é l t e k.

      E korszakból sok ősmagyar emlék került elő, közülük legszebb egy ezüst kengyel.

       A meglelt tárgyi bizonyítékok ugyancsak a nyíregyházi múzeumban tekinthetők meg.

  ►A falu leglelkesebb helytörténeti kutatója szerint  az 1979 óta Nyíregyházához csatolt Oros község felé vezető közút mentén, a Várrétnek nevezett dűlő környékén létezett egy ősi földvár és ott épültek fel a Kis-Pason és Nagy-Pason nevű középkori falvak. Az egykori települések lakosainak zömét a tatárjárás idején kíméletlenül kiírtották. A túlélők önként települtek át a mai, magasabban fekvő, jól belátható területre.

♦ 

Már a honfoglalás óta volt a településen vallási élet.

Az itt talált szlovákok a görög katolikus egyházhoz tartoztak. 

Az ősmagyarok is áttértek a keresztény hitre, ők római katolikusok lettek.

Előbb egy fából készült imahelyük volt, amit a XV.században lebontottak

és annak a helyére építtettek a hívek egy szilárd alapú téglaépületet.

 A faluban azóta is folyamatosan működik az „Isten háza".

Pazony kőre emelt, első temploma a katolikusokat

 szolgálta, de a reformáció után a protestánsokat is.

  Ez a régi szentély napjainkban kizárólag a helyi 

református egyházközség tulajdona.

A fenti építmény torony alatti bejáratánál lévő,

csúcsíves, egyetlen mészkőből faragott ajtókerete

mindmáig az eredeti helyén található. A hozzáértők 

a nyírbátori kőfaragó műhelyből származónak tartják!

Ezt a templomot 1790-ben és 1880-ban is átépítették,

 a jelenlegi alaprajza az 1923-29 közti felújításkor alakult ki.

A templom alatti középkori, katolikus kripta igen sokáig szerepelt az

 országos régészeti leltárban és bár értékes emlékként tartották nyilván,

mégis engedték, hogy a XX. század eleji felújításkor végleg befalazzák.

 A cseh husziták jelenlétét igazoló írást ekkor kenték le a hátsó karzaton.

    A ref. templom falait az Árpád utca felől külső támoszlopok erősítik meg,

s Mária Terézia rendeletének megfelelően a közútról nincsen bejárata.

    Egyébként a falai sokáig kívül-belül egyaránt fehérre meszeltek voltak

    és a mennyezete a nyírbátori ref. templom boltozatához hasonlított, de

    itt  régebben a ráfestett aranycsillagok a mennyboltra emlékeztettek.

 A 3. évezred fordulóján a Műemlékvédelmi Felügyelőség

irányításával restaurálták, ám valamilyen okból a

 plafont régies, magyaros stílusban újították fel.

 Talán a jobb hőgazdálkodás céljából ekkor   

  csökkentették az eredeti belmagasságát 

      és tetszetős kazettás álmennyezetet kapott. 

* * * 

  Az új stílusegység fenntartása miatt 

 az Ölvedi Miklós presbiter és mester úr 

által saját kezűleg készített és a komisz 

   szocialista időkben ingyen adományozott,  

    négy darab kovácsolt csillárját  kidobták.

 Az idősebbek  talán még emlékeznek

   az Úr asztala fölötti nagy világítótestre,

amelyen a középső égő Jézust és a

12 kis gyertyaégő a tanítványokat

jelképezte. A kör alakú alapon

látható kancsó, a kenyér és

áldozó kehely-domborítás

 a református szentségre:

 a keresztségre és az

úrvacsorára utaltak.

Összefoglalva a fentieket:

Az először gótikusnak induló, 

később egyre eklektikusabbá váló 

nyírpazonyi egyházi építészeti örökségnek a 

hátsó bejárati kőíve az egyetlen kézzel fogható, tárgyi

b i z o n y í t é k   a   f a l u   ő s r é g i   a l a p í t á s á r a !  

+

Nyírpazony községben a reformátusok templomán kívül

még több, az Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti- és

 műemlék volt és van. Némelyikük -sajnos-csak a listán szerepel, mert 

már nincs olyan élő személy, aki mindegyiküket be tudná azonosítani.

A nyírpazonyi műemlékek közül a legismertebbek a kettő darab

XIX. században építtetett kisnemesi lakóépület.

► A VÁLYI-KÚRIA klasszicista stílusban

épült még a XIX. században. Napjainkban

az öreg falusiak az utolsó tulajdonosok után

  még mindig csak Nánási-kastélyként emlegetik, ami a

rendszerváltás előtt a helyi védőnői szolgálat központja volt. 

Mára funkció nélkül maradt és lakatlanul lassan az enyészeté lesz.

► AZ ELEK-CSALÁD KÚRIÁJA a másik jelentős nyírpazonyi műemlék. 

Az épületet már hosszú évtizedek óta a református gyülekezet használja.

Jelenleg is lelkészlakásként és egyházközségi irodaként funkcionál.

►A II. világháborút megelőzően ebben a községben is

volt több más úri kastély, ámde ezeket 1945 után

ismeretlen személyek teljesen széthordták.

Ilyen az Őrnagy-ház, a Liptay és Liszkay-kastély,

melyek téglái (tekintettel az akkori nehéz helyzetre) 

a  környék épülő házaihoz kerültek. A földesurak bútorait,

egyéb berendezési tárgyait a volt alkalmazottak vették birtokba.

* * * 

A család kriptája a katolikus temetőrészben ma is megtalálható.

 

2.)  MILYEN  KORABELI  ÍROTT  EMLÉKÜNK  VAN  ERRŐL  A  HELYSÉGRŐL?

 

Néhai Ivancsó Dénes helybéli népművelő-tanár

kutatásai szerint a korábban megjelent szakkönyvek egy 

1282-ből származó latin nyelvű pápai tizedjegyzékre utaltak,

 melyben először volt olvasható a „ P A S O N " helységnév!  Állítólag 

ezt az okiratot a leleszi káptalan, mint úgynevezett hiteles hely őrizte,

majd a kalapos király idején, a szerzetesrendek feloszlatása után

átkerült a római katolikus egyház jászói apátságának levéltárába.

Innen viszont a mai napig ismeretlen okból és időpontban

Prágába vitték, mígnem sajnálatos módon végleg eltűnt.

Az eredeti dokumentumnak teljesen nyoma veszett!

Az okmány megsemmisült ugyan, ennek ellenére fogadjuk el tényként, 

hogy Nyírpazonynak 1282-től 2014-ig 732 esztendős írásos múltja van és

itt kell megemlíteni a ref. templom karzatán egykor látott 1440-es dátumot is.

Ez utóbbi 2015-ben az 575. évforduló megtartására szolgáltatott alapos okot.

Az a lényeg, hogy Nyírpazony egy ősrégi, levéltárilag dokumentált település,

ahol a szorgalmas lakosságnak mindig volt valamilyen megélhetése,

és a helybéli fiatalságnak a megyeszékhely közelsége miatt

ugyancsak volt, van és a továbbiakban is lesz jövője!

 

 

MIT  KELL  TUDNI  NAPJAINKBAN  NYÍRPAZONYRÓL?  

 

C s i l l a g á s z a t i l a g

az Univerzumban,

a Naprendszer nevű galaxisban,

a 3.bolygón, a Földön helyezkedik el.

Az Egyenlítőtől északra és a londoni

Greenwich-től keletre fekszik, vagyis

az északi, illetve a keleti félgömbön

kell a pontos helyét keresni.

+

N y í r p a z o n y 

falut megtalálhatjuk

egy  atlasz  segítségével, vagy

  1  f ö l d f e l s z í n i   t é r k é p e n

a földrajzi fokhálózat segítségével,

 azaz az északi szélességi kör és a  

keleti hosszúsági kör megadásával.

A Föld domborzati és közigazgatási

 térképén is használható ez a módszer.

Kereshető egy adott hely a kontinensünk, azaz

Európa teljes térképén, vagy csak Közép-Európában.

Az I. világháborút lezáró trianoni döntés előtt országunk 

majdnem betöltötte a Kárpát-medencét, ám az 1920.06.04-én

kijelölt határok közt csak 93 ezer négyzetkilométer maradt miénk..

Nyírpazony földrajzilag Magyarországon, az Alföld-nagytájon,

a Tiszántúl-kistájon, a Nyírség-tájegységben és

a szabolcsi homokbuckás síkságon található. 

+

G a z d a s á g - f ö l d r a j z i l a g

az EU-ban, vagyis az Európai Unióban,

a középkelet-európai Magyarországon,

az „Észak és Alföld" - nagyrégióban,

az „Észak-alföldi" - régióban,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,

a „Nyíregyházai" - kistérségben,

a  Nyíregyházi járásban,

Nyíregyháza-Európai Város és

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

közvetlen szomszédságában,

a megyeszékhely és Záhony

között húzódó 4-es főúttól

jobbra helyezkedik el

Nyírpazony falu és

a hozzátartozó

2 külterület=

Kabalás és

Nyulaska-tanya.

 

 ♦

 

Ez itt a település címere! 

 

nyirpazony_265--1-.jpg

 

 

 

 

TÉRKÉP

2012.09.10

 

Képgaléria

Nyírpazony

Dátum: 2012.06.13
Fénykép: 6
Mappák: 0

Történelem

Dátum: 2012.07.27
Fénykép: 1
Mappák: 0